Én sohasem búcsúzom

Én sohasem búcsúzom
Én szótlanul távozom
Úgy fáj, amikor egy szerelem, véget ér
De, hogy mért, sohasem kutatom

Nem sírok, könny nem kísér utamon
Bánt, de sohasem mutatom
Fáj, amikor egy kis öröm elköszön
De én sohasem búcsúzom!

Szép csendben tovább megyek
Előttem havas hegyek
Estére, hol is leszek
Még nem tudom!

Mért lássa más szomorú mosolyom?
Úgy bánt, de sohasem mutatom
Úgy fáj, amikor egy szerelem véget ér
De én sohasem búcsúzom!