Az eső és én

Az eső ezer szöget ver rám
Szöget üt a szélben síró fán
Rámszögezi bánatterhét
De te nem jössz, hogy levennéd
Az eső csak hull, egyre hull

Feketén dobol a ház falán
Ablakszemek könnyeznek dalán
Rámzárja a magány ajtaját
De te nem jössz, hogy kinyitnád
Az eső csak hull egyre hull-

Ha a felhőt szerte oszlatnád
Mint egy virág úgy hajolnék rád-

Az eső kopog szívem helyén
Sötétből rak falakat körém
Megvakítja éjszakámat
De te nem jössz, hogy fényt lássak
Az eső csak hull egyre hull-

Ha a felhőt szerte oszlatnád
Mint egy virág úgy hajolnék rád