Hangoddal ébreszt a szél
Fischer László, Horváth Attila
Egyik lábam a lépcsőn
A másik még lenn a földön
A vonat indul és robog velem
Messze tőled
Hosszú levelet írtam
Lehet, hogy már éppen olvasod
Talán sírsz most és nem hiszed el
Hogy visszatérek
Tudod, már napok óta
Ver a szívem oly nyugtalanul
Hazudnék, hogyha azt mondanám:
Így akartam
És tudod, még sokszor megzavar
Hogy arcod látom egy arc helyén
És még sokáig hangoddal ébreszt a szél