A szeretet koldusai

Nézd a szeretet koldusait,
Ahogy állnak az út mentén,
Gazdagságuk a türelem.

Vess egy pillantást feléjük,
Ők sem mások, mint Te meg én.
Amit keresnek, az a szerelem.
De megtalálniuk nincs túl sok remény.

Talán ártatlanok mind, talán bűnt követtek el?
De azt mondd meg, hogy ki ítél?
Talán mindent odaadtak már,
talán semmit sem kaptak még,
S monoton csendben szalad el
A napra nap, aztán az évre az év.

R.:Hova futsz? Állj meg és nézd a szeretet koldusait,
Egyetlen percre nézz körül!
Ne szaladj, állj meg és nézd a szeretet koldusait!
Ne sírj, hogy itt állsz egyedül!

Te is elmégy mellettem,
Én is elmegyek melletted,
És visszafordulni nincs idő.

Ki ne mondd, hogy szerettél,
Én is úgy hallgatom el,
Mintha szégyen volna, hogy valahol,
Valamikor, valakit szerettem.

Hova futsz? Állj meg és nézd a szeretet koldusait
Egyetlen percre nézz körül!
Ne rohanj, állj meg és nézd a szeretet koldusait!
Ne sírj, hogy itt állsz egyedül!

Talán van még egy lehetőség,
Talán van még egy esély,
Hogy egy kicsivel jobban figyelj rám,
s én egy kicsit jobban figyeljek Rád...