Ági az égen
Ági az égen
Ági lebeg az égen
Az Ági lebeg
Már gyerekkorában kiderült
A pornóhoz nem ért
Inkább ment a drogériába
A járda közepén aztán
Mindent, amit a boltban vett
Magára kent
Elengedte kezéből a reklámszatyrot
Lenézett a lába elé
És kirúgta maga alól a földet
Ági lebeg az égen
Az Ági lebeg
Könnyű lett és lassan felemelkedett
Mindenki őrült
Ő az Ági. a mi Ágink és lebeg!
Ott lebegett
Piros kis csókos szája
A Fő utca sarkán
A szelektív felett
Szabad akarok lenni
Mindent elengedni
Aztán nyugat felé
Fújta a szél
S egy hegy mögé befújva
Eltűnt örökké
Mint lufi az égen
Úgy barátnőm, Ági
Csendesen
Egy tompa reggelen
Eltűnt, ahogy nappal a bagoly
Éjszaka a légy
Cilinderben a nyúl
Szalvétában a nyál
Ha hunyorgok, még most is látom
Ahogy ott lebegett a látóhatáron
Mindig is látszott rajta
Amit akar azt megteszi
A földön maradt reklámszatyrot
Valaki a műanyagok közé dobta
Büszke volt rá mindenki
Apja sírt
Anyja meg csak motyogta Ágikám, Ágikám
És beleharapott egy hideg lángosba