Nevetve

Akkor is kattog a kerék a fejbe', ha készenlétbe raktam
Nem dobhatok ki mindent, a felét meg úgyis csak kölcsön kaptam
Ez biztos csak az enyém, ez a folyton búgó zaj...
A többi asszem közös, de nincsen semmi baj

Nincsen semmi, egymás nélkül egészen elvagyunk
Veszve ismerszik meg az ember, sok mindent tudunk
Nagy tudással keresgélem a tudatalattiban
De éppen annyira nincsen itt, ahogy a valóságban van

Most nevetek, most remegek
Most nevetеk, most remegek
Most nеvetek, hogy remegek
Most nevetek, hogy remegek

Nevetve nézem, hogy megy el
Remegve várom, mikor jön
Nevetve nézem, hogy megy el

Remegve nézem, hogy megy el
Nevetve várom, mikor jön
Remegve nézem, hogy megy el

Most nevetek, most remegek...
Most nevetek, most remegek...
Most nevetek, hogy remegek...
Most nevetek, hogy remegek...