Közellenség
Boros Bálint
Kitaláltam egy jó játékot,
Egyet mondok és kettő lesz belőle.
Nem is látod, hogy varázsoltam,
Pedig gyakran ilyet is szoktam.
Hazudozom össze-vissza,
Átverlek és a pofádba nevetek,
Nem is tudtad, hogy ilyen vagyok,
Csak lassan telnek a napok.
Én vagyok a közellenség,
Egy rohadt kívülálló,
Gyere és vágd a pofámba,
Hogy nem vagy velem megbocsájtó.
Nem érdekel, te mit gondolsz,
Szánalmas vagy és olyan gyerekes.
Hiába az éberséged,
Ehhez kevés a képességed.
Hazudozom össze-vissza,
Átverlek és a pofádba nevetek,
Nem is tudtad, hogy ilyen vagyok,
Csak lassan telnek a napok.