Ne bántsatok soha engem

Ne bántsatok soha engem, én a szidást nem érdemlem,
nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj hajnalban is mulatni jár,
nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét az italból sosem elég,
rohanok egy zűrös sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára ezt húzatom a csárdában,
vége van már vége.

Akkor sirassatok engem, ha majd amikor a szívemben,
elfogytak a nóták.
oly szomorú lesz, oly kietlen, mint egy sivár őszi kertben,
a hervadó rózsák.
'Hadd menjek én feledőbe, vigyetek a temetőbe,
írjátok egy szürke kőre ezt a sekély pár sort
Élt egyszer egy koldus szegény dalos ajkú nótás legény,
kár volt érte kár volt'

'Hadd menjek én feledőbe, vigyetek a temetőbe,
írjátok egy szürke kőre ezt a sekély pár sort
Élt egyszer egy koldus szegény dalos ajkú nótás legény,
kár volt érte kár volt'