Járok kelek a világban

Járok kelek a világban,
helyemet nem találva,
S közben fájó szívvel
gondolok a családra,
Otthonomat nem lelem,
bár régóta keresem,
Add istenem hogy
lelki békém elnyerjem.

Jaj istenem mit tettél,
Cigánynak országot
nem teremtettél,
Mindenhonnan
kidobják a világból,
De szegény cigány mit tegyen,
Elmegy inkább csendesen,
Úgy gondolja
nem kell a baj senkinek.

Utaztam már eleget,
fájt a szívem s remegett,
Fájdalommal tele lett az életem,
Ismertem sok szeretőt,
szőkét barnát, na meg őt,
De jó lenne ha most ő is itt lenne.

Jaj istenem mit tettél,
tőlem mindent elvettél,
Egymás nélkül élünk
a nagy világba,
én itt élek ott meg ő,
De nem kell másik szerető,
őérte él, őérte fáj a szívem!

Utaztam már eleget, ........................