Az óceán felett

Valahogy el kell a segítség,
Ha nincs is szerencsém.
Álruhában feltűnsz néha,
Igen, ez is egy vélemény.

Valahogy mindig megtalálsz,
Fura egy érzés amire vágysz.
Meg kell hagyni, megrémített
Amit nekem szánsz.

Fel sem tűnt semmi abból, hogy egy levél várt
Megértem én, hősnek kell lenni, nem szenvedni kárt.
A város is együtt sír majd újra a szívedért,
Fejtsük meg kérlek, mi is legyen a cél.

Ha egyszer végleg eltűnök,
Messze az óceán fölött.
Akkor majd sírhatsz utánam,
De nem jövök.

Ha egyszer mégis sokat innék,
És álmomban rólad beszélnék.
Letagadok mindent,
Nehogy félre érts.

Ez is egy utolsó gondolat,
Talán enged el magad.
Rád vártam mindig,
Micsoda nagy szavak.

Végre innen láthatom,
Ahogy repülsz a szárnyakon.
A földről még egy pillantás,
És én is távozom.

Fel sem tűnt semmi abból, hogy egy levél várt
Megértem én, hősnek kell lenni, nem szenvedni kárt.
A város is együtt sír majd újra a szívedért,
Fejtsük meg kérlek, mi is legyen a cél.

Ha egyszer végleg eltűnök,
Messze az óceán fölött.
Akkor majd sírhatsz utánam,
De nem jövök.

Ha egyszer mégis sokat innék,
És álmomban rólad beszélnék.
Letagadok mindent,
Nehogy félre érts.

Ha egyszer végleg eltűnök,
Messze az óceán fölött.
Akkor majd sírhatsz utánam,
De nem jövök.

Ha egyszer mégis sokat innék,
És álmomban rólad beszélnék.
Letagadok mindent,
Nehogy félre érts.

Letagadok mindent,
Nehogy félre érts.