Viaszmadár

Gyertyaként álltunk, közöttünk híd
Égett a szívünk és mi vele égtünk mind
Így lettünk hát azzá amit látsz
Lángokközt olvadva szárnyaló két viaszmadár

És nincs többé már!
Fáj, hogy így gondolsz rám, fáj!
Szárnyam viharban csapkod és bánatom utánad száll

Égesd el
Égesd el

Engem csak néztél, sosem láttál
Egy polcon hagyott az idő ahogy odaraktál
Az ajtó kinyílt, vendég érkezik
Felnéz rád, kezet ráz, ahogy jött úgy távozik

Ref.: (2x)
És nincs semmi már!
Fáj, hogy így gondolsz rám, fáj!
Szárnyam viharban csapkod és bánatom utánad száll

Egy madárnak így kell, a Földön védtelen
A szívemben meg nélküled, csak lüktet
Csak lüktet, lüktet!

Ref. (3x)
És nincs semmi már!
Fáj, hogy így gondolsz rám, fáj!
Szárnyam viharban csapkod és bánatom utánad száll

Égesd el