Gyufaláng

minden áldott reggel felkelnek, indulnak
boltban dolgoznak, bankot rabolnak
este a pultnál megadják magukat
a szomjukat oltják, ütik az agyukat
a talpukról letörlik a tegnapi mocskot
és életeken át hordják ugyanazt a gondot
megőrülnek, egymásnak ugranak
majd megtérnek, majd lenyugszanak
na végre megjöttél itt vagy, mellettem fekszel az ágyon
a pénzt meg az életet hagyjuk, ma éjjel gyufaláng vagy
én meg a tűzvészre várok
a tűzvészre várok, te meg gyufaláng
ez a város az erdőnk
a házak a fáink
autókkal járunk, ahogyan a nagyapáink
a vadak eltűntek, elvitték a titkot
a távolban ordít, a fülembe suttog
hogy nem attól félsz, hogy rád esik az ég?
szerintem most nem olyan időket élünk
történjen bármi, én fedezlek téged
ha meg nem, legfeljebb filmeket nézünk
na végre, megjöttél itt vagy, meglöktél itt vagy, a tűzvészre várok
te meg a gyufaláng