Kit kerestek?

Üres világ körülöttem,
így csak teher az élet.
Magány és félelem minden,
valami elveszett végleg.
Régen mennyire más volt,
most olyan távol az ég.
Száraz, s keserű a lelkem,
talán ez lehet a vég.
Mégis érzem, hogy valaki vár,
fölém hajol,
üres szívvel kutatom szüntelen,
és valaki szól.
És ti kit, kit kerestek itt?
Meddig vártok még?
Hiszen ő bennünk él!
És ti mind vigyétek a hírt:
viszontlátjuk őt,
hiszen ő köztünk él!
Újra lángol a szívem,
vágyom szeretni még,
látom, felragyog egy álom,
olyan gyönyörű szép.
Mégis érzem, hogy valaki vár,
fölém hajol,
tüzes szívvel kiáltom szüntelen,
és bennem is szól.
És ti kit, kit kerestek itt?
Miért vártok még?
Hiszem hogy bennünk él!
És ti mind vigyétek a hírt:
megtaláltuk őt!
Hiszem hogy köztünk él!