Felszáradnak a könnyek
Slamovits István
1. Ha fél a szív, és megremeg,
Minden kietlen pusztaság,
Úgy élsz, mint egy szomjazó,
És a tengerhez vágysz.
Felszáradnak a könnyek,
Te is lehetsz egy fénylő csillag a világon.
2. Akiknek nincs hajnaluk,
Összebújnak és fáznak tovább,
De aki ezen az úton jár,
Mint a sas magasba száll.
A vihar után
Felszáradnak a könnyek,
Te is lehetsz egy fénylő csillag a világon.
3. Még néhány nap,
Már érzed, hogy közel vagy,
S ami kezeidhez tapadt,
Minden kettészakad.
Minden szó lelkedbe égetve,
Kiválasztva örökre,
Egy hosszú út a hűségbe.