Lakj a szívben

Az apám dühébõl születtem
É s az a sorsom
Ha eljön az idõ, majd felégetem
A három világot

Ahogy kinyílt a szemem, körülnéztem
Mert nem találtam a helyem
Nem tudtam megnyugodni
É s hangosan sírni kezdtem
Az apám szól: 'Ne sírj fiam
Megadok mindent, amire vágysz
Kijelölöm neked az utat
Azon a világ végéig járj!'

Rudra vagyok a pusztítás
Az idõk végén lánggal égetek
Rudra vagyok a pusztítás
Ha addig itt maradsz, felemésztelek
Rudra vagyok a pusztítás
Az idõk végén lánggal égetek
Rudra vagyok a pusztítás
Megmutatom, amitõl féltetek

Kedves fiam, lakj a szívben
Urald az egész eget
Az ember, ha tüzet gyújt, mert fázik
Te legyél mellette
Kedves fiam, lakj a szívben
Urald az egész eget
Az ember, ha tüzet gyújt, mert éhes
Te segítsd mindenben

Nem teszek mást, ez a dolgom
De várok, ameddig kell
Viszont, ha addig nem mész innen
Biztos, hogy a tüzem nyel majd e