A Turulmadár

Gyermekfejjel elgondolom, széllel szemben mért utazom,
Mért nem fogjuk egymás kezét, ősi népünk így szakadt szét.
Édes hazám, Magyarország, vérző néped hozzád kiált,
Ne engedd, hogy lankáidon bitorolva fogyjon a hon!

Szállj fel Turulmadár, néped régóta vár!
Hosszú az út, de bár merre indulunk,
TE tudod, hogy honnan jövünk.

Ezer éves mély utadon szelek szárnyán átutazom,
Átkarolom hegyeken át, Hungária minden fiát;
Gyermekfejjel így gondolom:
Nem szakadhat széjjel a hon,
Fogjuk meg hát egymás kezét, Magyarország így lehet szép!

Szállj fel Turulmadár, néped régóta vár,
Hosszú az út, de bár merre indulunk,
TE tudod, hogy honnan jövünk.

Szállj fel Turulmadár, néped régóta vár,
Hosszú az út, de bár merre indulunk,
TE tudod, hogy honnan jövünk.