Rozsakert

Én láttam a vérzõ falról lefolyó képet az élõ házban
Éber éjszakát felsebzõ hajnalt születni lángoló lázban
Éreztem testemben jégmezõk fagyát, ömleni izzó lávát
Szívemben éreztem õsz nyugalmát, új tavasz zsongását
Add a kezed, nyisd meg a lelked
A vergõdõ sas újra száll
Mint édes gyanták füstje a kertben
Ahol az öröklét temploma áll
Refr.:
Várj rám a rózsakert árnyán
Mutasd a fénylõ szivárványt meg egy vaknak felnyitva szemét
Egy süketnek mutasd a világúr csendjét oldó édes zenét
Mondd el egy bénának, milyen futni, üldözve a láthatárt
Kínáld örök börtönbe zárt rabnak a szabadság szédítõ mámorát
Add a kezed...
Refr.:...
A füstöt szívom, a múzsát hívom
Érzem a hatást, veszem az adást
Itt van velem, fogja a kezem
Nincs fájdalom, nincs félelem