Arany És Szar
Õrült vagyok, van aki ezt mondja rám
De a világ tesz ilyenné, nem az én hibám
Ölj meg, hajóm süllyeszd el az elõítélet tengerén
És ne tudd meg azt, hogy nem vagy más, csak ugyanolyan,
mint én
Egy mámorban fetrengõ részeg aki éppen összecsinálja
magát
Mint egy öntudatlan kis újszülött aki elbûvöli a szép anyukát
Még nem láttam csodát csak trükköket
És lehet, hogy követtem el már bûnöket
Kerestem ahol látták, s ahol sohasem volt talán
A falfirkák között, összehányt WC-k oldalán
De az igazság mindig itt van inkognitóban, jól álcázza magát
Napszemüveget hord és a másik oldalra fésüli a haját
Refr.:
Van aki aranypompában él
Másnak a nyomor marad
De az arany egy halott fém
Míg a szarból új élet fakad
Lehet, hogy vannak ufók és istenek
De a mesékben én már régóta nem hiszek
Lehet, a valóság is csak álom, egy józan látomás
Már nem keresem, csak várom azt, hogy jöjjön valaki más
Aki képes rá, hogy megpillantsa a szarban elrejtett mazsolát
Mint a ruhádra száradt okádékban az utolsó finom vacsorád