Sötét alagút
Demjén Ferenc, S. Nagy István
Sötét alagút a szerelem
Többé soha már nem kell nekem
Veszedelmes volt és keserű
Pedig azt mondták gyönyörű
Köszönöm nem kell, ez nem nekem való
Sötét alagút a szerelem
Többé soha már nem kell nekem
Süket lesz az ember tőle már
És egy kis vakság vele jár
Köszönöm nem kell, ez nem nekem való
Milyen könnyű így, hogy szabad vagyok
Ott vagyok ahol akarok
Nem ütöm meg többé soha a bokám
Ha a kedvesem jobb lett volna
Akkor most a szám nem szólna
De így érthető, ha félek ezután
Veszedelmes volt és keserű
Pedig azt mondták gyönyörű
Köszönöm nem kell, ez nem nekem való
Ez nem nekem való