Szoríts a két karodba
Szoríts a két karodba, úgy szeress, mint én!
Nem kell más, csak újból jó legyél...
Úgy, mint a gyertya láng, mit el nem olt a szél
Égess el, gyújts fel, ne félj!
Soha nem vártam így még senki mást
Egyszerre mindenem Te lettél
Valami mélyben izzó ős varázs,
Ami hív és arra kér, sose hagyj el senkiért.
Zárj a két karodba, úgy szeress, mint én!
Nem kell más, csak mindig jó legyél...
Úgy, mint a gyertya láng, mit el nem olt a szél
Égess el, gyújts fel, ne félj!
Egyedül éltem oly sok éven át
Féltem, hogy senkiben sem bíznék
Az, ami régen volt, oly messze jár
De lásd, most visszatér, Veled újra minden szép!
Zárj a két karodba, úgy szeress, mint én!
Nem kell más, csak mindig jó legyél...
Úgy, mint a gyertya láng, mit el nem olt a szél
Égess el, gyújts fel, ne félj!
Soha el ne múljon!
Soha mást ne érezz!
Csakis erre gondolj!
Csak egy perc az élet!
Miért hazudnék?
Miért hazudnál?
Csókolj még és bújj közel hozzám!
Szoríts a két karodba, úgy szeress, mint én!
Nem kell más, csak újból jó legyél...
Úgy, mint a gyertya láng, mit el nem olt a szél
Égess el, gyújts fel, ne félj!
Zárj a két karodba, úgy szeress, mint én!
Nem kell más, csak mindig jó legyél...
Úgy, mint a gyertya láng, mit el nem olt a szél
Égess el, gyújts fel, ne félj!