Haragszik az ég

Haragszik az ég,
de nem tudjuk, miért.
Megkérdezhetnénk
miért e szürkeség?
Haragszik az ég,
csak azt nem tudjuk még,
miért vagy kiért?

Haragszik az ég,
de te miért haragszol rám?
Itt állok sután
és várom, szólj hozzám.
Egy szót várok én,
talán megérteném,
kiért vagy miért?

Jöjj, ó, jöjj már fénysugár,
és tűnj el félhomály,
mert a fényt úgy várom.
Két kék szemed sugarán
egy mosoly villan rám,
harag nincs benne már!

Elmúlt már a tél,
mert újra eljöttél.
Szürke fátyolát,
mint régi, rossz ruhát
leveti az ég
és türkiz köpenyét
csodálja a világ.

Jöjj, ó, jöjj már fénysugár,
és tűnj el félhomály,
mert a fényt úgy várom.
Két kék szemed sugarán
egy mosoly villan rám,
harag nincs benne már!

Elmúlt már a tél,
hogy újra eljöttél
és mint rossz ruhát,
a harag fátyolát
levetetted rég,
a szemed újra kék
és mosolyog az ég...

...és mosolyog az ég.