XX. század barbárai
Sehol egy virág, a beton roppan
Valahol egy zár nagyot kattan
Remeg a ház, döngnek a falak
Romos a vidék, s az is marad
Lemész a térre, pezseg az élet
Megvadult alaktól tüzet kérnek
Felnyírt fejek, fekete a szem
Graffiti a falon neked üzen
Huszadik század barbárai
Letiportok minden ódon emléket
A bakancsok alatt sír a föld
S a gőgös tűz, mely bennetek ég
Mindent feléget.
Csendesen mennél, egy koszos alak
Utánad rúg és tovább szalad
Nem vagy nyugodt, dühödt véred
Nem hagy magadra, belülről éget
Undorít minden, a betondzsungel
De együtt kell élned ezzel a véggel
Felnyírt fejek, fekete a szem
Graffitil a falon neked üzen
Huszadik század barbárai
Letiportok minden ódon emléket
A bakancsok alatt sír a föld
S a gőgös tűz, mely bennetek ég
Mindent feléget.