Angyal közr. Taskó Laura (Prod by Bes)

Emlékszel mikor először meg láttuk egymást,
úgy éreztem ő mást, de tudtam nem engem vársz,
még is csak reméltem, te nem így gondolod,
oldódott a hangulat és meg is csókolom..

a csillagot le hozom, a mesékbe repítelek,
meg is jött az ihletett, egy versel meg is illetem,
úgy éreztem minden rossz el került és sikerült,
meg találnom őt, mi csak együtt nyerhetünk.

De kinyitotta szemedet a hétköznapok gondjai,
sikerült kimondani, ezt az érzést el kell oltani,
ez el is hozta mit, tudtam nem bírok már,
hisz a szívem felnyitották és letépted mint egy rózsát,

megérint a mosolyod, csak rád várok,
néztem de nem álltál ott, felzaklat a látványod,
lelkem mint egy elhagyatott porosodott épület,
de mosolygok mert tudom boldogabb vagy nélkülem.

Re.:

Ne tedd ezt értem,
még élned kéne,
el telnek majd évek,
én kérlek téged.


Szép lassan el is elmúlt, itt hagytál, elmentél,
tudtam hogy nagy veszteség, de mit adtál nem kell rég,
kívánok szerencsét és hogy élj úgy ahogy szeretnél,
mehetnék utánad, de fáj ezért is felednék,

ha tudnék, de hisz tudom már a múlté,
rossz voltam neked, de hidd el megjavulnék,
ha leszállna az az angyal, kit oly sokat láttam,
a szemem előtt volt, de én nem találtam.

Nem tudtam hogy épp te lennél, nem gondoltam végig,
késve rá döbbentem, vak voltam több évig,
bármit megadnék hogy mellettem ébredj,
mindennap, de úgy látszik nem állok még készen,

eltelnek majd évek, talán többet nem is látlak,
nem akarlak elveszteni ha már rád találtam,
oly sok időt vártam, de el kell újra válnunk,
a sors is úgy akarja, egy nap egymásra találunk.

Re.:

Ne tedd ezt értem,
még élned kéne,
el telnek majd évek,
én kérlek téged.