Szívjuk el! (feat. Kovács Krisztián)
Hé, állj! Nem ebben egyeztünk meg,
Gaz nő a magyar ugaron,
Hé, várj! Kaszálni addig kéne,
Míg hajt ladiladilom, ez a Liliom.
Van jó a nap alatt,
De magamért nem kívánnék semmit,
Osztom a javakat,
De ki örül velem, ha párom már nincs?
Tárják a kapukat,
A pokol élőket is újra fogadna,
Várják a sok utast,
Aki megúszná, hogy legyen itt haszna.
Szívjuk el, halál a parlagfűre!
Mászni fel a fényre.
Tépni kell, gyerünk a gazt égetni
Húzni fel, az égre!
Ádám az apukám,
De begurultak a kisöcsém sorsán,
Éva szíve megállt,
Amikor ezredszer bebotoxozták.
Mindenki odavolt,
Ha kipakolták a milliós órát,
Mindennek ezután
Az anyaföld veszi csak mától hasznát.
Szívjuk el, halál a parlagfűre!
Mászni fel a fényre.
Tépni kell, gyerünk a gazt égetni
Húzni fel, az égre!
Hé, állj! Nem ebben egyeztünk meg,
Gaz nő a magyar ugaron,
Hé, várj! Kaszálni addig kéne,
Míg hajt ladiladilom, ez a Liliom.
Szívjuk el, halál a parlagfűre!
Mászni fel a fényre.
Tépni kell, gyerünk a gazt égetni
Húzni fel, az égre!
Égjen el az is, ki nem tisztel meg!
Húzzon el a Holdra!
Vágni kell, ahhoz, hogy jól láthassunk,
Inni kell a jóra, a rosszra, a sorsunkra.