Hiába kopogok
Hiába kopogok a kapudon álom,
ha nem ez a dolgom, bemutat a sors.
Igyekszik a gyerek, hogy kiokosodjon,
De az aki száguld, a kocsija roncs.
Felkelt minden indulatom az önvádtól,
Eltelt egy újabb év, de ugyanúgy nyoma sem volt.
Felkelt a hangos butaság még fájóbb,
Eltelt a gyomrom is, ettől a túl nagy akarástól.
Hiába kopogok a kapudon álom,
ha nem ez a dolgom, bemutat a sors,
Igyekszik a fiú, hogy kiokosodjon,
De az aki túl gyors, a kocsija roncs.
Elment ez a Vonat is sebesen a pályáról,
Egyszer, majd úgyis hazatér önnönmagától,
Elment, hogy másokat is kiszolgáljon,
Egyszer kell mindenkinek, hogy a maga útján járjon.
Hiába kopogok a kapudon álom,
ha nem ez a dolgom, bemutat a sors,
Igyekszik a gyerek, hogy kiokosodjon,
De az, aki száguld, a kocsija roncs.
Hiába utazik a kocsis a bálba,
Ha marad a szája, jön a pofon.
Dumáljon, akinek csak nagy a pofája,
de ugye hiába, na ez a nyomor.