Szembogár
Barkóczi Noémi
Kopott tapéta issza át
A tiszta tinta illatát
Az álomittas arcokon
Kísért az esti izgalom
Üvegre száll puhán a gőz
Belélegezhető az ősz
És én várok, csak várok...
A félhomályba tágra tár
Szemedben már a szembogár
Eső szitál az ablakon
Magam hiába altatom
Zeng a húr a csend fölött
A hangulattal így köszönt
És én várok, csak várok...
Az akvarell, a jégvirág
Éberen az éjszakák
A rozmaring, a gyertyaláng
Ingeden a holdvilág