Tizenöt éves múlt

Jegeli bőrét a vizes ruha
Maradt még
Néhány szál gyufa
Tizenöt éves múlt
Egy híd alatt tüzet gyújt

Papírhajókat sodor az ár
Kipróbált jó pár dolgot már
Nyála keserű, a nyelve fehér
Sejti hogy mi mennyit ér.

Könyveket éget és leveleket
Két hete nem evett
Se sokat, se keveset
A lángnyelv kezéhez ér
A szélnek arról mesél
Hogy nem volt a gázon
Soha kaja
Muterja hajnalban járt haza
És délben kelt csak fel
Lefeküdt mindenkivel

Tizenöt múlt
De lehetne száz is
Menekül és fél
Hogy itt ragad
A divatlapokból
Rámosolyog Párizs
tüzet gyújt egyedül
egy híd alatt

Jegeli bőrét a vizes ruha
Olvad a tűzben
Egy viaszból gyúrt figura
Kegyelmet ő se kér
Sejti hogy mi mennyit ér

Kaland az élet
Mi lenne más
Ráadás már
Minden kis lázadás
Tizenöt éves múlt
Egy híd alatt tüzet gyújt

Tizenöt éves múlt
Egy híd alatt tüzet gyújt