Elhagyom
Balogh Zoltán, Elter Emese, Jeszenszky Dániel, Leskó István
Ahogy az út fogy alattam - egyedül maradtam -
Csíkokat látok a szemem előtt.
Otthagytam mindent; a régi utcát,
A házat, egy ostoba nőt.
A fejemre nőtt már idő előtt,
Nem hagyott létezni soha.
Elhagytam végül, mielőtt
Börtönöm lett volna az otthona.
Nem hagyom! Ezt nem hagyom!
Kényelmetlen volt már nagyon.
Nem tudom, de nem akarom
Tudni, mi lesz, csak a pedált nyomom.
Nem hagyom, csak elhagyom!
Kényelmetlen volt már nagyon.
Nem tudom és nem akarom
Tudni, mi lesz, a gázt tövig nyomom.
Valami ócska apartmanban leragadtam.
A penész már mindent benőtt.
A plafonon pár kósza légy zümmögve
Vár egy szebb jövőt.
A helyzetem nyerő, egy kis erő kellene.
Nem hittem soha,
Hogy ennyire otthonos lehet
Egy koszos hotelszoba.