Nana halála
(Nana):
A meztelen Vénusz, a legszebb mellű lány...
Egy darab romló hús, torz és sovány...
Ez a test már kinek kell, tudom, csak borzad, aki lát,
Rohadt így várni a halált.
Úgy mint rég a szerelmet, várni a vigaszt,
Várni egy jó szót, bármit csak kapjak
Néhány perc reményt, jó volna hinni még.
Volnék csak bátrabb, nem félnék,
Hogy hány nap van hátra az életemből,
Mely nem sokat ért, s egy pillanatként múlt el.
És már nem maradt időm,
ahhoz, hogy bármit megbánjak,
ahogy a száraz fa kidől egy perc alatt.
Úgy kell elpusztulnom,
oly messze a csúcstól,
hol múló, vad káprázat a fény.
És hány nap még?
Vajon hány óra még?
Hány perc, míg ellep a sötét?
(Satine):
Nana, az istenért...
Doktor!
Doktor úr ébredjen!
Jöjjön már!
(Prulliére):
Nincs mit tenni, várunk.
(Zoé):
Hogy van?
Itt vannak páran a színházból...
Bejöhetnek?
(Prulliére):
Ha látni akarják...
De nem hiszem, hogy bárkit is felismerne...
(Nana):
Oly későn jött minden, és hány ocsmány éjjel,
milyen jó volt, ha végül az arcukba köptem,
ez volt az én bosszúm, bosszú a lelkemért.
Georges és én... a kis Jean...
már várnak...
Két ártatlan gyermek...
már nem félek... nem...
és úgy megyek el...
hogy nem gyűlölöm... magamat sem.
(Rosé):
Az arca most is szép!
(Satine):
Most már végleg megbékélt!
(Fontan):
Az a meggyötört kis teste!
(André):
Túl gyorsan élt.
(Fontan):
És hogyan bírt szeretni.
(Bordenave):
És mi maradt meg - semmi.
(André):
Túl nagy volt az ár egy álomért.
(Együtt):
Korán ment el...
Oly gyorsan ment el...
Elment és így lett..
(Satine):
Enyém.
(Szurkolók):
Hajrá, előre, franciák!
Rá, rá, fiúk csak így tovább!
Fenn a zászló leng, és a hangunk zeng,
Együtt fújjuk a győzelem dalát.
Hajrá, csak néhány óra már!
Rá, rá, s miénk a mundial!
Harcra hát, hogy ki a jobb, azt tudjuk jól!
Miénk lesz a győztes gól!
(Francis):
Ma lesz a döntő, egész Párizs lázban ég.
(Bordenave):
Kimész te is?
(André):
Naná, majd nem!
(Rose):
Kísérj el, Francis, őrület van lenn!
(Bordenave):
A temetésről holnap...
A színház, vagyis én intézkedem.
(Fontan):
Zidan is játszik?
(André):
A térde rendbe jött.
(Rose):
Satine, hát viszlát.
(Fontan):
Két gólnál nem lesz több.
(Bordenave):
Menjünk hát!
(Francis):
Szegény Nana!
(Rose):
A táskám hozd!
(Bordenave):
És a tévém épp most rossz!
(Szurkolók):
Párizs, Lille és Nantes és Marseille együtt szurkol!
Zizu többet ér, mint tíz Napoleon!
Minden ellenfél már csak tőlünk fél,
Mind legyőzzük a pálya zöld gyepén.
Ollé, hát hajrá franciák!
Ollé, ollé előre hát!
Harcra mind, hogy ki a jobb, azt tudjuk jól!
Miénk lesz a győztes gól!